Hírek

Mi történik, ha a vevő nem tudja egy összegben kifizetni a vételárat?

Egyre többen keresik közjegyzői irodánkat az ügyfelek azzal a problémával, hogy ingatlan eladása esetén a vevő nem tudja egy összegben kifizetni a vételárat. Van-e ennek valamilyen kockázata? Kihez fordulhatnak a felek a szerződéskötéssel?

A jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések szerint az ingatlan tulajdonjogában bekövetkezett változások földhivatali bejegyzésének közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. Ingatlan adásvételi szerződés esetén a vételár megfizetése történhet részletekben, bevett gyakorlat pl. foglalót adni a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül, melynek mértéke rendszerint az ingatlan vételárához igazodik. Mindenképpen javasolt az ingatlan tulajdonjogának átruházására vonatkozó nyilatkozat megadását a teljes vételár megfizetéséhez kötni, és a teljes vételár megfizetéséig tulajdonjog fenntartással élni. Szokásos megoldás, hogy az eladók a tulajdonjog-bejegyzési engedélyt ügyvédi vagy közjegyzői letétbe helyezik. Ebben az esetben a bejegyzési engedélyt a letétbe vevő ügyvéd vagy közjegyző akkor juttathatja el a földhivatalhoz, ha a teljes vételár igazoltan megfizetésre került, addig - a felek megegyezésétől függően - a tulajdonjog fenntartásával történt eladás ténye jegyezhető be az ingatlan tulajdoni lapjára, vagy a tulajdonjog bejegyzési engedély beküldéséig / teljes vételár megfizetéséig a bejegyzési kérelem elintézésének függőben tartása kérhető. A vételár megfizetése szintén történhet ügyvédi letét vagy közjegyzői bizalmi őrzés igénybe vételével, amely mindenképpen jó megoldás lehet a jogviták elkerülésére.

 

Miért fontos a bérleti szerződés közjegyzői okiratba foglalása?

Saját vagyontárgyaink más részére történő használatba adása esetére célszerű olyan szerződési formát választani, amely gyorsan és egyszerűen végrehajtható.

Ha a bérleti szerződést közjegyzői okiratba foglalják, a közjegyző a bérlői kötelezettségek végrehajtására irányuló záradékkal látja el a bérbeadó kérelmére a közjegyzői okiratot a bérlő nem teljesítése esetén. Ez segít elkerülni a hosszadalmas, költséges peres eljárást.

Bővebben...

Jelentősen csökkenti egyes közjegyzői okiratok díjait a Kormány

A közjegyzői díjszabásról szóló rendelet módosításáról szóló 21/2020. (XII. 31.) IM rendelet értelmében jelentősen csökkennek egyes közjegyzői okiratok díjai 2021. január 1. napjától. A módosítás elsősorban azok számára jelent kedvezményt, akik az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet, a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet, az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet, a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet, továbbá a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról szóló 518/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet szerinti kamattámogatással érintett kölcsönszerződés és az azt biztosító jelzálogszerződés alapján kívánnak egyoldalú, közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállaló nyilatkozatot tenni.

Bővebben...

Érvényes-e a magánvégrendelet, ha a tanú aláírása olvashatatlan?

A legtöbb ember közjegyző vagy ügyvéd közreműködése nélkül – akár odahaza – is készíthet érvényesen végrendeletet. Az írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkező akár maga írhatja, akár mással írathatja. Fontos azonban tudni, hogy a gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik, és a gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással készült magánvégrendelet érvénytelen.

Más által (pl. géppel) írt magánvégrendelet esetén a végrendelet érvényességi feltétele, hogy készítésének ideje (kelte) az okiratból kitűnjék. Az érvényességhez szükséges továbbá, hogy a végrendelkező azt két tanú együttes jelenlétében írja alá, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében ismerje el magáénak, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is - e minőségük feltüntetésével – aláírják.

Bővebben...

Mi a teendő, ha a bérlő nem fizet?

Egyre több bérbeadó fordul segítségért közjegyzőhöz, és kéri a bérleti szerződés hatályba lépését megelőzően az úgynevezett kiköltözési kötelezettségvállalást, amelynek segítségével a bérleti szerződés megszűnését követően a jogcím nélkül az ingatlanban maradó bérlők végrehajtás útján kilakoltathatók az ingatlanból.

Bár a jogügylet létrejöttéhez elengedhetetlen a felek közötti bizalom megléte, a bérleti szerződést mégis érdemes úgy megszövegezni, hogy kezelje a lehetséges kockázatokat és kiküszöbölje a szerződésszegéssel a bérbeadót terhelő vagyoni hátrányt – vagyis már a szerződés megkötésekor érdemes felkészülni a „legrosszabb forgatókönyvre”.

Bővebben...

Illetékmentesen ajándékozhatnak a testvérek egymásnak 2020. július 8. napjától

2020. július 8. napi hatálybalépéssel az Országgyűlés úgy módosította az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt, hogy az ajándékozó testvére által megszerzett ajándék mentes az ajándékozási illeték alól, így a megajándékozottnak ez után a vagyonszerzés után nem kell a Magyar Állam felé illetéket fizetni. Az illetékmentesség ezen túlmenően az öröklésre is kiterjed, az örökhagyó testvére által megszerzett örökrész vonatkozásában.

Bővebben...

Rendkívüli ítélkezési szünetet rendel el a Kormány

Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről (II.) szóló 45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet 1.§ szerint a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és a legfőbb ügyész javaslatára rendkívüli ítélkezési szünet került elrendelésre.

Bővebben...

Bérleti szerződés megkötésekor jó ha tudja, hogy…

Ha bérbeadóként bérleti szerződést köt, célszerű a bérlő kiköltözési kötelezettségvállalását a szerződés megkötésével egyidejűleg közjegyzői okiratba foglaltatni. A kiköltözési kötelezettségvállalás az a nyilatkozat, melyben a bérlő arra vállal kötelezettséget, hogy ha a bérleti szerződés megszűnik, a bérelt ingatlanból haladéktalanul kiköltözik.

Bővebben...

Ha el akarja kerülni a pereskedést…

Tudta, hogy a közjegyzői okirattal jogosultként igénye közvetlen végrehajthatóságát biztosíthatja, és elkerülheti a felesleges pereskedést? Adósként, kötelezettként, fogyasztóként a közjegyzői okirat felolvasásán és jogkövetkezményeinek szabatos elmagyarázásán keresztül jogügyletével kapcsolatban ráadásul teljes körű tájékoztatásban is részesül.

Bővebben...

Takarékbetét és folyószámla a hagyatékban

Sokan nincsenek vele tisztában, de nem tartozik a hagyatékhoz az a folyószámla-követelés vagy takarékbetét, amelyre az örökhagyó halála esetére kedvezményezettet jelölt. Az ilyen rendelkezés nem minősül végrendeletnek, így a végrendeletre vonatkozó alakiságok megtartása és a közreműködés folytán előálló érvénytelenség szabályainak alkalmazása ez esetben szóba sem kerülhet.

Bővebben...