Egyre több bérbeadó fordul segítségért közjegyzőhöz, és kéri a bérleti szerződés hatályba lépését megelőzően az úgynevezett kiköltözési kötelezettségvállalást, amelynek segítségével a bérleti szerződés megszűnését követően a jogcím nélkül az ingatlanban maradó bérlők végrehajtás útján kilakoltathatók az ingatlanból.

Bár a jogügylet létrejöttéhez elengedhetetlen a felek közötti bizalom megléte, a bérleti szerződést mégis érdemes úgy megszövegezni, hogy kezelje a lehetséges kockázatokat és kiküszöbölje a szerződésszegéssel a bérbeadót terhelő vagyoni hátrányt – vagyis már a szerződés megkötésekor érdemes felkészülni a „legrosszabb forgatókönyvre”.

Az esetek nagy többségében a bérleti szerződés rendkívüli felmondását a bérlő szerződésszegő magatartása előzi meg, ennek oka a bérleti díj, rezsiköltség nem fizetésében, esetleg a bérleményt érintő szándékos vagy gondatlan károkozó magatartásban keresendő. A hátralékos bérleti díj, rezsiköltség, kártérítés behajtása történhet a szerződésben kikötött óvadék terhére, azonban nagyobb összegű lakbérhátralék esetén a bérleti szerződés hatályba lépését megelőzően tett, közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat hiányában a permegelőző, per elkerülését biztosító fizetési meghagyásos eljárás lehet célravezető.

A bérlőnek a szerződés hatályba lépését megelőzően tett, bérleti díj fizetésére is kiterjedő egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozata lehetővé teszi a bérbeadó számára a bérleti díjhátralék végrehajtását megelőző (pl. fizetési meghagyásos, peres) eljárás lefolytatása nélkül is.

A bérlemény és a bérleményhez tartozó felszerelések értéke, a bérleti összeg és a szerződés időtartama alapján a tulajdonosnak már a szerződéskötést megelőzően mérlegelnie kell, hogy az adott jogviszonyban mi jelenti a legnagyobb kockázatot (mi a „legrosszabb forgatókönyv”) és milyen jogi garanciákkal tudja szerződését körbebástyázni, mely segít a kockázatok minimalizálásában.