Saját vagyontárgyaink más részére történő használatba adása esetére célszerű olyan szerződési formát választani, amely gyorsan és egyszerűen végrehajtható.

Ha a bérleti szerződést közjegyzői okiratba foglalják, a közjegyző a bérlői kötelezettségek végrehajtására irányuló záradékkal látja el a bérbeadó kérelmére a közjegyzői okiratot a bérlő nem teljesítése esetén. Ez segít elkerülni a hosszadalmas, költséges peres eljárást.

Hónapos, vagy akár több éves pereskedést lehet elkerülni, ha a bérleti szerződést a felek közjegyzői okiratba foglalják, vagy ha a bérlő egyoldalúan, közjegyzői okiratba foglaltan kötelezettséget vállal arra, hogy a bérleti szerződés felmondása esetén ésszerű időn belül kiköltözik a lakásból. 

A jog nem csak az ingatlan tulajdonosát, hanem a bérlőt is védi. A birtokvédelem a zavartalan birtoklás jogát biztosítja a bérlő (a birtokos) számára.  Ezért, ha a bérlő a bérleti jogviszony jogszerű megszűnése után önszántából nem hagyja el a lakást, általában pert kell indítani ellene annak érdekében, hogy a bíróság kötelezze őt az ingatlan elhagyására.

Elkerülhető azonban a pereskedés, ha a szerződést a felek közjegyzői okiratba foglalják, vagy ha a bérlő egyoldalúan, a szerződés közokiratba vételénél alacsonyabb költséggel vállal kötelezettséget a közjegyző előtt.

Az Új Ptk. Tanácsadó Testület véleménye szerint a bérleti (lakásbérleti) szerződést kötő felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát, és a szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek, ha a Ptk. az eltérést nem tiltja. Ezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni a bérleti (lakásbérleti) jogviszony tartalmára, így a felmondási jog szabályozására is.