Röviden: Ingatlan adásvételi szerződés közjegyzői okiratba is foglalható. A közjegyzői okirat közokirat, ezért alkalmas a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének alapjául. A közjegyző ellenőrzi a felek személyazonosságát és az ingatlan adatait, felolvassa az okiratot, majd a felek felhatalmazásával benyújtja a bejegyzési kérelmet. A szerződésben vállalt kötelezettség meghatározott tartalom esetén közvetlenül végrehajtható.
Az ingatlan adásvétel közjegyzőnél ugyanazokra a polgári jogi szabályokra épül, mint bármely más ingatlan adásvételi szerződés. A különbség az okirat formájában van: a szerződés közjegyzői okiratba, vagyis közokiratba kerül.
Az alábbiakban azt tekintjük át, hogyan zajlik az eljárás, milyen iratok szükségesek, és milyen joghatások kapcsolódnak a közokirathoz.
Készíthet-e közjegyző ingatlan adásvételi szerződést?
Igen. Az ingatlan adásvételi szerződést írásba kell foglalni. Ezt a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:215. §-a írja elő.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (Inytv.) 32. §-a szerint jog bejegyzésének közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat alapján van helye. A magánokiratot ügyvédnek vagy kamarai jogtanácsosnak kell ellenjegyeznie (Inytv. 35. §). A közjegyzői okirat közokirat, ezért önmagában alkalmas a bejegyzés alapjául.
Az ingatlan adásvétel közjegyzőnél kérelemre induló ügy. A felek ezért bármely magyarországi közjegyzőhöz fordulhatnak.
Hogyan zajlik az ingatlan adásvétel közjegyzőnél?
Az ingatlan adásvétel közjegyzőnél az ügy körülményeitől függően eltérően alakulhat. A főbb lépések a következők.
1. Egyeztetés és adatközlés
A felek közlik a közjegyzővel a szerződés lényeges elemeit. Ilyen az ingatlan, a vételár, a fizetés ütemezése és a birtokbaadás időpontja.
2. Az ingatlan adatainak ellenőrzése
A közjegyző ezt követően megvizsgálja az ingatlan-nyilvántartás adatait. Ebből megállapítható, ki a tulajdonos, és milyen jogok vagy tények terhelik az ingatlant.
3. A felek azonosítása
Ingatlan tulajdonának átruházásakor a közjegyzőt ügyfél-átvilágítási kötelezettség terheli. Ezt a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 73. §-a írja elő. A felek ezért érvényes személyazonosító okmányaikkal jelennek meg.
4. Az okirat elkészítése és felolvasása
A közjegyző a felek nyilatkozatait világosan és egyértelműen írásba foglalja. Emellett tájékoztatja a feleket a jogügylet lényegéről és jogi következményeiről. Az okiratot végül a felek előtt felolvassa. Ezeket a kötelezettségeket a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (Kjtv.) 120. §-a rögzíti.
5. Aláírás
A felek az okiratot a közjegyző előtt írják alá. A közjegyző az eredeti példányt megőrzi, a felek hiteles kiadmányt kapnak.
6. Bejegyzési kérelem az ingatlanügyi hatósághoz
A bejegyzési eljárásban a jogi képviselet kötelező (Inytv. 42. §). A közjegyző a felek felhatalmazása alapján, a felek képviseletében nyújtja be a kérelmet (Kjtv. 174/A. és 175. §). A kérelemhez a közjegyzői okirat elektronikus hiteles kiadmányát csatolja.
7. A vételár megfizetése és a birtokbaadás
A felek a szerződésben meghatározott módon és határidőben teljesítenek. Az eladó a tulajdonjog átruházásán felül az ingatlan birtokának átruházására is köteles (Ptk. 6:215. §).
Milyen iratok kellenek az ingatlan adásvételhez közjegyzőnél?
A szükséges iratok köre az ügytől függ, ha az ingatlan adásvétel közjegyzőnél történik. Jellemzően az alábbiak merülnek fel:
- a felek személyazonosító okmányai és lakcímet igazoló hatósági igazolványa;
- a felek személyi azonosítója és állampolgárságra vonatkozó nyilatkozata;
- az ingatlan pontos adatai: település, fekvés, helyrajzi szám;
- az érintett tulajdoni hányad megjelölése;
- jogi személy esetén a nyilvántartási adatok és a képviseleti jog igazolása;
- meghatalmazott eljárása esetén a meghatalmazás.
Az okirat kötelező tartalmi elemeit az Inytv. 35. §-a sorolja fel. A konkrét ügyben szükséges iratokról az eljáró közjegyző ad tájékoztatást.

Mit tartalmaz az ingatlan adásvételi szerződés?
Az Inytv. 35. §-a szerint a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak tartalmaznia kell:
- a felek nevét és azonosító adatait;
- az ingatlan pontos megjelölését és a bejegyzéssel érintett tulajdoni hányadot;
- a jog pontos megjelölését és a jogváltozás jogcímét;
- az érdekeltek megállapodását;
- a bejegyzett jogosult feltétlen és visszavonhatatlan bejegyzést engedő nyilatkozatát.
A felek emellett megállapodnak a vételárban, a fizetés módjában és határidejében. Rögzítik a birtokbaadás időpontját is.
Foglaló és tulajdonjog-fenntartás
A fizetett pénz akkor tekinthető foglalónak, ha ez a rendeltetése a szerződésből egyértelműen kitűnik (Ptk. 6:185. §). A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél ugyanakkor az adott foglalót elveszti. A kapott foglalót pedig kétszeresen köteles visszatéríteni.
Az eladó a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig fenntarthatja (Ptk. 6:216. §). A bejegyzési engedélyt ilyenkor külön okiratban is megadhatja (Inytv. 32. §).
Mikor száll át a tulajdonjog?
A tulajdonjog azonban nem a szerződés aláírásával száll át. A Ptk. 5:38. §-a szerint ehhez az átruházásra irányuló szerződés és a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése együtt szükséges.
A bejegyzésről az ingatlanügyi hatóság dönt. A vevő tulajdonjoga tehát a bejegyzéssel jön létre.
Mit jelent a közvetlen végrehajthatóság az ingatlan adásvételi szerződésnél?
A közjegyzői okiratba foglalt kötelezettség meghatározott feltételekkel előzetes per nélkül végrehajtható. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 23/C. §-a szerint a közjegyző végrehajtási záradékkal látja el az okiratot, ha az tartalmazza:
- a kötelezettségvállalást;
- a jogosult és a kötelezett nevét;
- a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét;
- a teljesítés módját és határidejét.
Adásvételnél ilyen kötelezettség lehet a vételár megfizetése vagy az ingatlan kiürítése és birtokba adása. Végrehajtásnak akkor van helye, ha a követelés bírósági végrehajtási útra tartozik, és a teljesítési határidő letelt.
A témáról bővebben a Közvetlen végrehajthatóság oldalon olvashat. A részletfizetés esetét külön cikk tárgyalja: Mi történik, ha a vevő nem tudja egy összegben kifizetni a vételárat?
Milyen különös helyzetek fordulhatnak elő?
- Közös tulajdon. A tulajdonostársakat a tulajdoni hányadra harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg (Ptk. 5:81. §). Az eladó a kapott vételi ajánlatot köteles közölni a jogosulttal (Ptk. 6:222. §).
- Házastársak közös lakása. A házastárs a közös lakást magában foglaló ingatlannal a házastársa hozzájárulása nélkül nem rendelkezhet (Ptk. 4:48. §).
- Termőföld. A föld adásvételi szerződését főszabály szerint a mezőgazdasági igazgatási szerv hagyja jóvá. Az elővásárlásra jogosultakkal a jegyző hirdetményi úton közli a szerződést. Ezt a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 7. és 21. §-a szabályozza.
- A vételár bizalmi őrzése. A közjegyző az okirat készítésével összefüggésben pénzt is átvehet bizalmi őrzésre, ha a fél erre felkéri (Kjtv. 162. §).
- Meghatalmazott eljárása. Ha az okiratot meghatalmazott írja alá, a meghatalmazásra az Inytv. 36. §-a külön alaki szabályokat állapít meg.
Milyen költségekkel jár az ingatlan adásvétel közjegyzőnél?
A közjegyzői díjat a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet határozza meg. A munkadíj alapja főszabály szerint az ügyérték. A díj várható összegéről ezért a közjegyző az eljárás megkezdésekor tájékoztatja a felet.
A közjegyzői díjtól ugyanakkor független a visszterhes vagyonátruházási illeték. Ezt az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény szabályozza. A vagyonszerzést a bejegyzési kérelemmel egyidejűleg kell illetékkiszabásra bejelenteni (91. §).
A díj összetevőiről külön cikkünk szól: Mennyibe kerül egy közjegyzői okirat? — díjkalauz

Gyakori kérdések az ingatlan adásvételről közjegyzőnél
Kell-e ügyvéd, ha a szerződést közjegyző készíti?
Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapja közokirat vagy ügyvéd, illetve kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokirat lehet (Inytv. 32. és 35. §). A közjegyzői okirat közokirat, ezért ügyvédi ellenjegyzés nélkül is alkalmas a bejegyzésre. A bejegyzési eljárásban a közjegyző a felek képviseletében eljárhat.
Mindkét félnek személyesen kell megjelennie?
A felek meghatalmazott útján is eljárhatnak. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban felhasznált meghatalmazásra az Inytv. 36. §-a külön alaki szabályokat ír elő. A meghatalmazás követelményeiről az eljáró közjegyző ad tájékoztatást.
Mikor lesz a vevő az ingatlan tulajdonosa?
A vevő a tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel szerzi meg (Ptk. 5:38. §). A szerződés aláírása önmagában nem elegendő. Ha az eladó a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig fenntartja, a bejegyzéshez a bejegyzési engedélye is szükséges.
Mi történik, ha a vevő nem fizeti meg a vételárat?
Ha a közjegyzői okirat megfelel a Vht. 23/C. §-ában írt feltételeknek, a közjegyző a teljesítési határidő letelte után végrehajtási záradékkal látja el. A vételár megfizetésére irányuló kötelezettség így előzetes per nélkül végrehajtható. A szerződésszegés további jogkövetkezményeit a Ptk. szabályozza.
Az ingatlan fekvése szerinti közjegyzőhöz kell fordulni?
Nem. A szerződés közokiratba foglalása kérelemre induló ügy, ezért a felek bármely magyarországi közjegyzőt választhatják. Ez eltér a hagyatéki eljárástól, ahol az eljáró közjegyzőt jogszabály jelöli ki.
Összegzés
Az ingatlan adásvétel közjegyzőnél közokiratba foglalt szerződéssel történik. A közjegyző ellenőrzi a felek személyazonosságát és az ingatlan adatait, majd az okiratot felolvassa.
A közokirat alkalmas az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául. A vevő a tulajdonjogot a bejegyzéssel szerzi meg. A szerződésben vállalt kötelezettség a törvényi feltételek fennállása esetén közvetlenül végrehajtható.
A közjegyzői okiratba foglalható szerződésekről a Szerződések, jognyilatkozatok oldalon olvashat bővebben. A közokirat általános szabályait a Közjegyzői okiratok oldal mutatja be.
A közjegyzői hivatásról további hivatalos tájékoztatás a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján érhető el.
