Röviden: A közjegyzői okirat közokirat, amelyet a közjegyző az ügykörében, jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állít ki. Teljes bizonyító erővel bizonyítja a benne foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját. Meghatározott tartalom esetén közvetlenül végrehajtható, per nélkül.
A közjegyzői okirat készítése a közjegyző egyik fő feladata. A közjegyző szerződéseket és egyoldalú jognyilatkozatokat egyaránt közokiratba foglal. Ilyen például a kölcsön-, tartási, ajándékozási, adásvételi vagy társasági szerződés. Egyoldalú nyilatkozat lehet a végrendelet, a tartozáselismerő nyilatkozat vagy a meghatalmazás.
Ezek kérelemre induló közjegyzői ügyek. Az ügyfél ezért bármely magyarországi közjegyzőhöz fordulhat.
Mit jelent az, hogy a közjegyzői okirat közokirat?
A közokirat olyan papíralapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság az ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki. Ezt a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 323. §-a határozza meg.
A közokiratot az ellenkező bizonyításáig valódinak kell tekinteni. Teljes bizonyító erővel bizonyítja az alábbiakat:
- hogy a kiállító a benne foglalt intézkedést megtette;
- a közokirattal tanúsított adatok és tények valóságát;
- a közokiratban foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját.
Közokirattal szemben is van helye ellenbizonyításnak, kivéve, ha azt törvény kizárja vagy korlátozza.
A közjegyző kötelezettségei az okirat elkészítésekor
A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 120. §-a részletesen meghatározza, mit kell a közjegyzőnek elvégeznie. Az okirat elkészítése alkalmával köteles:
- meggyőződni a fél ügyleti képességéről, jogosultságáról és ügyleti szándékáról;
- jogi tájékoztatást nyújtani a jogügylet lényegéről és jogi következményeiről;
- világosan és egyértelműen írásba foglalni a fél nyilatkozatait;
- felolvasni az okiratot a fél előtt, és a felolvasás kezdő és befejező időpontját óra, perc pontossággal rögzíteni;
- meggyőződni arról, hogy az okiratban foglaltak megfelelnek a fél ügyleti akaratának;
- tájékoztatni a felet a személyazonosság ellenőrzésének céljáról, módjáról és tartalmáról;
- képviselő eljárása esetén meggyőződni a képviseleti jogosultságról.
Ez a törvényi eljárásrend adja a közjegyzői okirat jogi súlyát. A közjegyző nem pusztán rögzíti a nyilatkozatot, hanem a tartalmát is vizsgálja.
Közvetlen végrehajthatóság
A közjegyzői okirat egyik legfontosabb joghatása a közvetlen végrehajthatóság. Meghatározott tartalom esetén nincs szükség előzetes peres eljárásra.
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 23/C. §-a szerint az okiratot készítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza:
- a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást;
- a jogosult és a kötelezett nevét;
- a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét;
- a teljesítés módját és határidejét.
További feltétel, hogy a követelés bírósági végrehajtási útra tartozzon, és a teljesítési határidő leteljen. Ha a kötelezettség feltételtől vagy időponttól függ, a feltétel bekövetkezését közokiratnak kell tanúsítania.
A témáról bővebben a Közvetlen végrehajthatóság oldalon olvashat.
Az okiratok megőrzése
A közjegyző az okiratok eredeti példányát megőrzi. Az okiratról hiteles kiadmányt és hiteles másolatot ad ki.
A közjegyzői okirat nem selejtezhető és nem veszhet el. Az őrzés folyamatosságát a közjegyző személyétől függetlenül a közjegyzői levéltárak biztosítják.
A közokiratról készített másolatnak meghatározott feltételek mellett az eredetivel azonos bizonyító ereje van (Pp. 324. §).
Milyen ügyekben készül közjegyzői okirat?
A közjegyző többek között az alábbi ügyekben jár el:
- kölcsön-, tartási, életjáradéki és ajándékozási szerződés közokiratba foglalása;
- adásvételi és társasági szerződés közokiratba foglalása;
- végrendelet és öröklési szerződés közjegyzői okiratba foglalása;
- házassági és élettársi vagyonjogi szerződés;
- tartozáselismerő és egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat;
- meghatalmazás és egyéb jognyilatkozat.
A szerződések körét részletesen a Szerződések, jognyilatkozatok oldal mutatja be.
A közjegyzői okirat díja
A közjegyzőt megillető díjat nem a közjegyző állapítja meg szabadon. A díjazás szabályait a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet határozza meg.
A közjegyzőt munkadíj és költségtérítés illeti meg. A munkadíj alapja főszabály szerint az ügyérték, vagyis az eljárás tárgyának értéke. Ha az ügyérték nem állapítható meg, a munkadíj számítása időalapon történik.
A rendelet előírja, hogy a várható összegről az eljárás megkezdésekor tájékoztatni kell a felet. A díjszámítás részletes bemutatását külön cikkünkben olvashatja: Mennyibe kerül egy közjegyzői okirat? — díjkalauz
A közjegyzői díjazás általános szabályairól A közjegyzői díjazás oldalon is tájékozódhat.
Gyakori kérdések a közjegyzői okiratról
Miben különbözik a közjegyzői okirat az ügyvéd által ellenjegyzett okirattól?
A közjegyzői okirat közokirat, az ügyvéd által ellenjegyzett okirat teljes bizonyító erejű magánokirat. A közokiratot az ellenkező bizonyításáig valódinak kell tekinteni, és teljes bizonyító erővel bizonyítja a nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját (Pp. 323. §). Meghatározott tartalom esetén a közjegyzői okirat közvetlenül végrehajtható is.
Kötelező-e a közjegyzői okirat valamely ügyben?
Bizonyos jognyilatkozatokat a törvény kizárólag közokiratban enged megtenni. Ilyen például, ha a végrendelkező vak, írástudatlan, vagy olvasásra, illetve nevének aláírására képtelen állapotban van (Ptk. 7:14. §). Más ügyekben a felek választása, hogy közokiratba foglaltatják-e a megállapodásukat.
Felolvassa-e a közjegyző a teljes okiratot?
Igen, a felolvasás a törvény szerinti kötelezettség (Kjtv. 120. § (1) d)). A közjegyző a felolvasás kezdő és befejező időpontját óra, perc pontossággal rögzíti az okiratban. A törvény meghatározott esetben lehetővé teszi a felolvasás mellőzését, külön okiratba foglalt nyilatkozat alapján.
Mi történik, ha elveszik a példányom?
A közjegyző az eredeti példányt megőrzi, és arról hiteles kiadmányt vagy hiteles másolatot ad ki. A közjegyzői okirat nem selejtezhető, az őrzés folyamatosságát a közjegyzői levéltárak biztosítják.
Szabadon választható-e a közjegyző az okirat elkészítéséhez?
Igen. A közjegyzői okirat elkészítése kérelemre induló ügy, ezért bármely magyarországi közjegyzőhöz fordulhat. Ez különbözik a hagyatéki eljárástól, ahol az eljáró közjegyzőt jogszabályi illetékességi szabályok jelölik ki.
Közjegyzői okirat készítése Füzesabonyban
A közjegyzői iroda Füzesabony központjában működik. Közjegyzői okirat készítése ügyében a közjegyző a teljes ügykörben rendelkezésére áll.
Az iroda Eger, Miskolc, Szolnok és Budapest irányából közúton és vasúton is megközelíthető. A közjegyző angol nyelvi jogosítvánnyal rendelkezik, így angol nyelvű ügyintézésre is van lehetőség.
Ha közjegyzői okirattal kapcsolatban kérdése van, vagy időpontot szeretne egyeztetni, kérjük, keresse a közjegyzőt a megadott elérhetőségeken.
A közjegyzői hivatásról további hivatalos tájékoztatás a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján érhető el.