Röviden: A végrendelet a végrendelkező egyoldalú, személyes végintézkedése, amelyben halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről rendelkezik. A magyar jog két írásbeli formát ismer: a közjegyző előtt tett közvégrendeletet és az írásbeli magánvégrendeletet. Végrendelkezni kizárólag személyesen lehet, a végrendelet pedig visszavonható.
A végrendelet készítése iránt sokan akkor érdeklődnek, amikor a családi vagyon jövőjét szeretnék rendezni. Az örökhagyó a halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végintézkedéssel szabadon rendelkezhet. Ezt a végintézkedési szabadságot a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 7:10. §-a mondja ki. Végintézkedés hiányában az öröklés rendjét a törvény határozza meg.
A közjegyző végrendelet közjegyzői okiratba foglalása, valamint magánvégrendelet letétbe helyezése ügyében is rendelkezésére áll. Ezek kérelemre induló közjegyzői ügyek, ezért bármely magyarországi közjegyzőhöz fordulhat.
Mit jelent a végrendelet készítése?
A végrendelkezés személyes jellegű jognyilatkozat. A Ptk. 7:11. §-a szerint végrendelkezni kizárólag személyesen lehet, képviselő útján tehát nem.
Egy okirat akkor minősül végrendeletnek, ha az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmaz, és külsőleg az örökhagyótól származónak mutatkozik. Ezt a Ptk. 7:12. §-a rögzíti.
A végrendelet fajtái
A Ptk. 7:13. §-a szerint végrendelkezni közvégrendelettel vagy írásbeli magánvégrendelettel lehet. Szóbeli végrendelkezésnek csak a törvényben meghatározott kivételes esetben van helye.
- Közvégrendelet: a végrendelkező közjegyző előtt teszi. Alaki érvényességére a közjegyzői okiratok érvényességére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
- Írásbeli magánvégrendelet: a végrendelkező maga írhatja vagy mással írathatja. A más által írt végrendelet érvényességéhez főszabály szerint két tanú közreműködése szükséges; a közjegyzőnél történő letétbe helyezés azonban önálló alaki érvényességi mód.
- Szóbeli végrendelet: csak az tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé. A szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha a végrendelkező a rendkívüli helyzet megszűnése után megszakítás nélkül harminc napon át nehézség nélkül alkothatott volna írásbeli végrendeletet.
A két írásbeli forma közötti különbségeket külön cikkünkben részletesen bemutatjuk: Magán- vs. közvégrendelet: melyiket válasszam?
Mikor tehető érvényesen kizárólag közvégrendelet?
A törvény meghatározott esetekben kizárja a magánvégrendelet tételét. A Ptk. 7:14. §-a szerint érvényesen kizárólag közvégrendeletet tehet:
- a korlátozottan cselekvőképes kiskorú;
- a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú;
- aki vak, írástudatlan, vagy olvasásra, illetve nevének aláírására képtelen állapotban van.
Az első két esetben a végrendelet érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges.
A törvény összeférhetetlenségi szabályokat is tartalmaz. Nem lehet érvényesen közvégrendeletet tenni olyan személy előtt, aki a végrendelkezőnek, házastársának vagy élettársának hozzátartozója, gyámja vagy gondnoka.
A közvégrendelet közokirati jellege
A közvégrendelet közokirat. A közokiratot az ellenkező bizonyításáig valódinak kell tekinteni. Teljes bizonyító erővel bizonyítja a közokirattal tanúsított adatok és tények valóságát, valamint a közokiratban foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját.
A magánvégrendelet letétbe helyezése közjegyzőnél
A személyesen eljáró végrendelkező a magánvégrendeletét letétbe helyezheti a közjegyzőnél. Az okiratot nyíltan vagy borítékba zárva is átadhatja. A letétbe helyezéskor ki kell jelentenie, hogy az okirat a végrendeletét tartalmazza. A végrendelet közjegyzői letétbe vételének szabályait a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (Kjtv.) 161/A. §-a tartalmazza.
A letétbe helyezésről a közjegyző jegyzőkönyvet készít, a végrendeletet pedig elzárva őrzi.
A letétbe helyezés egyúttal az írásbeli magánvégrendelet önálló alaki érvényességi módja is. A Ptk. 7:17. § (1) bekezdés c) pontja szerint az írásbeli magánvégrendelet akkor is érvényes, ha a végrendelkező az általa aláírt végrendeletet személyesen a közjegyzőnél – végrendeletként feltüntetve – letétbe helyezi.
A letett végrendeletet a végrendelkező kérésére a közjegyző visszaadja. Fontos jogkövetkezmény, hogy a közjegyzőnél letett magánvégrendelet a visszavétellel hatályát veszti (Ptk. 7:44. §).
A letétbe vételről bővebben az Okirat, végrendelet letétbe vétele oldalon olvashat.
A Végrendeletek Országos Nyilvántartása
A közjegyzői okiratba foglalt végintézkedés adatai bekerülnek a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába (VONY). A közjegyző ugyancsak bejegyzi a nyilvántartásba a végrendelet közjegyzői letétbe helyezésének, illetve visszavételének tényét. A Kjtv. 161/B. §-a alapján a közjegyző az adatokat az okirat elkészítését, illetve a letétbe helyezést vagy visszavételt követő 72 órán belül vezeti be a nyilvántartásba.
A nyilvántartás a végintézkedő azonosító adatait és a végintézkedés egyedi azonosításához szükséges adatokat tartalmazza; a végrendelet tartalmát nem rögzíti.
A hagyatéki ügyben eljáró közjegyző az eljárás előkészítése során lekérdezi a nyilvántartást. Ennek alapján megállapítható, hogy szerepel-e az örökhagyóhoz kapcsolódó végintézkedés a VONY-ban.
A hagyatéki eljárásról a Hagyatéki ügyek intézése oldalon tájékozódhat.
A végrendelet visszavonása és módosítása
A végrendelet a visszavonással hatálytalanná válik. A visszavonásra – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – a végrendelet tételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (Ptk. 7:41. §).
Ha az örökhagyó újabb írásbeli végrendeletet tesz, a korábbi végrendeletet visszavontnak kell tekinteni. A korábbi végrendeletnek az újabb végrendelet rendelkezéseivel nem ellentétes rendelkezései azonban hatályban maradhatnak.
Az írásbeli magánvégrendelet akkor is hatályát veszti, ha azt a végrendelkezési képességgel rendelkező örökhagyó megsemmisíti, vagy az ő beleegyezésével más semmisíti meg (Ptk. 7:42. §).
A közjegyzőnél letett magánvégrendeletre külön szabály vonatkozik: ha azt a végrendelkező visszaveszi, a végrendelet hatályát veszti (Ptk. 7:44. §).
Kapcsolódó végintézkedési formák
A végrendelet mellett a jog más végintézkedési formákat is ismer.
Öröklési szerződésben az örökhagyó a vele szerződő felet tartás, életjáradék, illetve gondozás ellenében örökösévé nevezi, illetve a másik fél javára hagyományt tesz (Ptk. 7:48. §). Az öröklési szerződés a végrendelettel szemben kétoldalú jogügylet.
Ezek közjegyzői okiratba foglalásáról a Szerződések, jognyilatkozatok és a Közjegyzői okiratok oldalon olvashat.
A végrendelet készítésének díja
A végrendelet készítése esetén a közjegyzőt megillető díjat nem a közjegyző állapítja meg szabadon. A közjegyzői díjazás szabályait a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet határozza meg.
A közjegyzőt munkadíj és költségtérítés illeti meg. Az eljáró közjegyző a hatályos díjszabás alapján ad tájékoztatást a konkrét ügyben várható díjról.
Gyakori kérdések a végrendeletről
Kell-e tanú a közvégrendelethez?
A közvégrendelet alaki érvényességére a közjegyzői okiratok érvényességére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (Ptk. 7:14. § (1)). A magánvégrendeleti tanúzás szabályai ezért nem alkalmazhatók automatikusan a közvégrendeletre.
Érvényes-e a géppel írt végrendelet?
Igen, megfelelő alaki feltételek teljesülése esetén. A gépírás azonban akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik (Ptk. 7:16. § (2)). A számítógéppel megírt és kinyomtatott végrendelet ezért nem minősül sajátkezűleg írt végrendeletnek. Érvényességéhez a Ptk. által a más által írt magánvégrendeletre meghatározott alaki feltételek valamelyikének kell megfelelnie. Ennek egyik módja a két tanú közreműködésével tett végrendelet, másik önálló alaki lehetősége pedig az aláírt végrendelet személyes közjegyzői letétbe helyezése.
Tehetnek-e a házastársak közös végrendeletet?
Két vagy több személy ugyanabba az okiratba foglalt végrendelkezése főszabály szerint érvénytelen. A házastársak az életközösség fennállása alatt kivételt képeznek, a törvényben meghatározott alaki feltételek mellett (Ptk. 7:23. §).
Meg lehet-e változtatni egy már megtett végrendeletet?
Igen. A végrendelet visszavonható, a végrendelkező pedig újabb végrendeletet tehet (Ptk. 7:41. §). A végrendelkezés szabadsága a végrendelkezési képesség fennállásáig megmarad.
Szabadon választható-e a közjegyző a végrendelet készítéséhez?
Igen. A végrendelet közjegyzői okiratba foglalása kérelemre induló közjegyzői ügy, ezért bármely magyarországi közjegyzőhöz fordulhat. Ez különbözik a hagyatéki eljárástól, ahol az eljáró közjegyzőt jogszabályban meghatározott illetékességi szabályok alapján jelölik ki.
Végrendelet készítése Füzesabonyban
A közjegyzői iroda Füzesabony központjában működik. Végrendelet közjegyzői okiratba foglalása és magánvégrendelet letétbe helyezése ügyében a közjegyző rendelkezésére áll.
Az iroda Eger, Miskolc, Szolnok és Budapest irányából közúton és vasúton is megközelíthető. A közjegyző angol nyelvi jogosítvánnyal rendelkezik, így angol nyelvű ügyintézésre is van lehetőség.
Ha a végrendelet készítése kapcsán kérdése van, vagy időpontot szeretne egyeztetni, kérjük, keresse a közjegyzőt a megadott elérhetőségeken.
A közjegyzői hivatásról további hivatalos tájékoztatás a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján érhető el.