Röviden: A magyar jog két írásbeli végrendeleti formát ismer. A közvégrendelet közjegyző előtt tehető, és alaki érvényességére a közjegyzői okiratok érvényességére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkező maga írhatja, vagy mással írathatja, és annak érvényességére szigorú alaki követelmények vonatkoznak. Öröklési jogi szempontból mindkét forma alkalmas arra, hogy érvényes végintézkedést tartalmazzon.
Sokakban felmerül a kérdés, milyen formában érdemes végrendelkezni. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 7:13. §-a szerint végrendelkezni közvégrendelettel vagy írásbeli magánvégrendelettel lehet. Szóbeli végrendelkezésnek csak kivételes esetben van helye.
Az alábbiakban a két írásbeli forma szabályait tekintjük át. A cél az, hogy a döntéshez szükséges jogi szempontok világosak legyenek.
Mi a különbség a két forma között?
A különbség elsősorban az okirat elkészítésének módjában, az alaki követelményekben, valamint a végrendelet nyilvántartásában és megőrzésében áll.
| Szempont | Közvégrendelet | Írásbeli magánvégrendelet |
|---|---|---|
| Hol készül? | Közjegyző előtt | A végrendelkező által választott helyen |
| Alaki szabály | A közjegyzői okiratokra vonatkozó szabályok | A Ptk. magánvégrendeletre vonatkozó szabályai |
| Tanú szükséges? | Nem a magánvégrendeleti értelemben | Sajátkezű végrendeletnél nem; más által írt végrendeletnél főszabály szerint két tanú |
| Nyilvántartásba kerül? | Igen | Közjegyzői letétbe helyezés esetén igen |
| Öröklési jogi hatás | Érvényes végintézkedést tartalmazhat | Érvényes végintézkedést tartalmazhat |
A táblázat utolsó sora lényeges. Az érvényes közvégrendelet és az érvényes írásbeli magánvégrendelet egyaránt meghatározhatja az öröklés rendjét. A két forma között ugyanakkor jelentős különbségek vannak az elkészítés, az alaki követelmények, a bizonyítás, a megőrzés és a nyilvántartás tekintetében.
A közvégrendelet
Közvégrendeletet közjegyző előtt lehet tenni. Alaki érvényességére a közjegyzői okiratok érvényességére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ezt a Ptk. 7:14. § (1) bekezdése rögzíti.
A közvégrendelet közokirat. A közokirathoz a törvény különleges bizonyító erőt kapcsol. A közokiratot az ellenkező bizonyításáig valódinak kell tekinteni. Teljes bizonyító erővel bizonyítja a közokirattal tanúsított adatok és tények valóságát, valamint a közokiratban foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját.
A közjegyzői okiratba foglalt végintézkedés adatai bekerülnek a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába (VONY). A közjegyző az adatokat az okirat elkészítését követő 72 órán belül bejegyzi a nyilvántartásba (1991. évi XLI. törvény 161/B. §).
A törvény összeférhetetlenségi szabályokat is tartalmaz. Nem lehet érvényesen közvégrendeletet tenni olyan személy előtt, aki a végrendelkezőnek, házastársának vagy élettársának hozzátartozója, gyámja vagy gondnoka. Érvénytelen az a juttatás is, amely a közvégrendelet tételében közreműködő személy vagy annak hozzátartozója javára szól (Ptk. 7:14. § (2)–(3)).
Az írásbeli magánvégrendelet
Az írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkező akár maga írhatja, akár mással írathatja (Ptk. 7:16. §).
Sajátkezűleg írt végrendelet
Ebben az esetben a végrendelkező a végrendeletet elejétől végéig maga írja és aláírja. Tanúk közreműködése nem szükséges.
Fontos korlát, hogy a gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik (Ptk. 7:16. § (2)). A számítógéppel megírt és kinyomtatott végrendelet tehát nem minősül sajátkezűleg írt végrendeletnek.
Érvénytelen a gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő jel- vagy számjegyírással készült magánvégrendelet.
Más által írt végrendelet
Ha a végrendeletet nem a végrendelkező írta saját kezűleg, főszabály szerint a végrendelkezőnek azt két tanú együttes jelenlétében kell aláírnia. Az is elegendő, ha a már meglévő aláírását két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismeri el. A tanúk az okiratot e minőségük feltüntetésével maguk is aláírják [Ptk. 7:17. § (1) b)].
Közjegyzőnél letétbe helyezett végrendelet
Az írásbeli magánvégrendelet érvényességének további, önálló módja a közjegyzői letétbe helyezés.
A végrendelkező az általa aláírt írásbeli magánvégrendeletet személyesen a közjegyzőnél végrendeletként feltüntetve letétbe helyezheti [Ptk. 7:17. § (1) c)]. Ebben az esetben a végrendelet érvényessége nem a két tanú közreműködésén alapul.
A letétbe helyezés tényének adatai bekerülnek a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába.
Erről bővebben az Okirat, végrendelet letétbe vétele oldalon olvashat.
Gyakori alaki hibák a magánvégrendeletnél
A magánvégrendelet szigorú alaki feltételekhez kötött. Az alaki követelmények megsértése a végrendelet érvénytelenségét eredményezheti. Különösen a következőkre kell figyelni:
- Keltezés hiánya. Az alaki érvényesség feltétele, hogy a végrendelet készítésének ideje az okiratból kitűnjön [Ptk. 7:17. § (1)].
- Több lapból álló okirat. A több különálló lapból álló írásbeli magánvégrendelet minden lapját folyamatos sorszámozással kell ellátni. Más által írt végrendelet esetén minden lapot a végrendelkezőnek, továbbá – ha a végrendelet érvényességéhez tanúk alkalmazása szükséges – mindkét tanúnak alá kell írnia [Ptk. 7:17. § (2)–(3)].
- A tanúk nem együtt voltak jelen. Amennyiben a végrendelet érvényességéhez két tanú közreműködése szükséges, a törvény a két tanú együttes jelenlétét kívánja meg.
- A tanúk aláírása. A tanúknak e minőségük feltüntetésével kell aláírniuk az okiratot. A tanú aláírásával kapcsolatos bírói gyakorlatról külön írásunk szól.
- Nyelvi feltétel. Írásbeli magánvégrendeletet olyan nyelven lehet érvényesen tenni, amelyet a végrendelkező ért. Sajátkezűleg írt végrendelet esetén ezen a nyelven írni, más által írt végrendelet esetén pedig olvasni is tudnia kell (Ptk. 7:15. §).
Az alaki hiba utólag nem orvosolható a végrendelet értelmezésével. A Ptk. 7:24. §-a kifejezetten kimondja, hogy a végrendelet értelmezésére vonatkozó szabály nem szolgálhat alapul az alaki hiba orvoslásához.
Kik lehetnek tanúk?
A tanúkra vonatkozó szabályokat a Ptk. 7:18. §-a tartalmazza. Nem lehet írásbeli magánvégrendelet tanúja az a személy, aki
- a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes;
- kiskorú, cselekvőképtelen nagykorú, vagy cselekvőképességében az érintett körben részlegesen korlátozott;
- írástudatlan.
A tanúnak nem kell ismernie a végrendelet tartalmát. Arról sem kell tudnia, hogy végrendelet tételénél működött közre.
Külön szabály vonatkozik a tanú vagy más közreműködő javára szóló juttatásra. A tanú, a végrendelkezésnél közreműködő személy vagy ezek hozzátartozója javára szóló juttatás főszabály szerint érvénytelen. Nem érvénytelen azonban a juttatás, ha a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó saját kezűleg írta és aláírta.
A tanú vagy hozzátartozója részére szóló juttatás akkor sem érvénytelen, ha az érintett tanún kívül még két tanú vett részt a végrendelet megalkotásában (Ptk. 7:19. §).
A tanú aláírásának olvashatósága külön kérdést vet fel. A bírói gyakorlat ebben a kérdésben változott. Erről korábbi írásunkban olvashat bővebben: Érvényes-e a magánvégrendelet, ha a tanú aláírása olvashatatlan?
Mikor tehető kizárólag közvégrendelet?
A törvény bizonyos esetekben kizárja a magánvégrendelet tételét. A Ptk. 7:14. § (4)–(5) bekezdése szerint érvényesen kizárólag közvégrendeletet tehet:
- a korlátozottan cselekvőképes kiskorú;
- a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú;
- aki vak, írástudatlan, vagy olvasásra, illetve nevének aláírására képtelen állapotban van.
Ezekben az esetekben tehát az írásbeli magánvégrendelet nem választható.
És a szóbeli végrendelet?
Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé (Ptk. 7:20. §).
Érvényességéhez a végrendelkezőnek két tanú együttes jelenlétében, a tanúk által értett nyelven, egész terjedelmében elő kell adnia végakaratát. Egyidejűleg ki kell jelentenie, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete (Ptk. 7:21. §).
A szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha a végrendelkező a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után megszakítás nélkül harminc napon át nehézség nélkül alkothatott volna írásbeli végrendeletet (Ptk. 7:45. §).
Milyen szempontok merülnek fel a forma kiválasztásánál?
A választás jogi szempontjai a törvény szabályaiból következnek. A gyakorlatban jellemzően az alábbi kérdések merülnek fel.
- Kötelező-e a közvégrendelet? Ha a végrendelkező a törvényben meghatározott valamely személyi körbe tartozik, magánvégrendelet érvényesen nem tehető.
- Ki írja az okiratot? Sajátkezűleg írt végrendeletnél nincs szükség tanúra. Más által írt végrendeletnél főszabály szerint két tanú együttes jelenléte szükséges; a közjegyzőnél történő letétbe helyezés azonban önálló alaki érvényességi lehetőség.
- Hogyan kerül elő a végrendelet a haláleset után? A közjegyzői okiratba foglalt végintézkedés és a közjegyzőnél letétbe helyezett magánvégrendelet adatai bekerülnek a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába. Az otthon őrzött magánvégrendelet ténye önmagában nem kerül automatikusan a nyilvántartásba.
- Van-e nemzetközi elem? Külföldi vagyon, külföldi állampolgárság, külföldi szokásos tartózkodási hely vagy külföldön élő örökös esetén további öröklési jogi és eljárási kérdések merülhetnek fel.
- Mi a helyzet a kötelesrésszel? A végrendeleti rendelkezés önmagában nem szünteti meg a kötelesrészre jogosult kötelesrészi igényét. Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne (Ptk. 7:75. §).
A konkrét ügyben irányadó szempontokról az eljáró közjegyző ad tájékoztatást.
A végrendelet módosítása és visszavonása
A végrendelkezés szabadsága a végrendelet megtétele után is fennmarad. A végrendelet visszavonással hatálytalanná válik (Ptk. 7:41. §).
Ha az örökhagyó újabb írásbeli végrendeletet tesz, a korábbit visszavontnak kell tekinteni. A korábbi végrendeletnek az újabb végrendelet rendelkezéseivel nem ellentétes rendelkezései azonban hatályban maradhatnak.
Külön szabály vonatkozik a letett végrendeletre. A közjegyzőnél letett magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkező visszaveszi (Ptk. 7:44. §). A visszavétel után a közjegyzői letétbe helyezésen alapuló alaki érvényességi szabály sem alkalmazható.
Gyakori kérdések
Érvényes-e a számítógéppel írt végrendelet?
Igen, megfelelő alaki feltételek teljesülése esetén, de nem sajátkezűleg írt végrendeletként. A gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik (Ptk. 7:16. § (2)). A számítógéppel megírt és kinyomtatott okirat ezért nem minősül sajátkezűleg írt végrendeletnek. Érvényességéhez a Ptk. által a más által írt magánvégrendeletre meghatározott alaki feltételek valamelyikének kell megfelelnie.
Kell-e a magánvégrendeletet közjegyzőnél letétbe helyezni?
Nem. A közjegyzői letétbe helyezés az írásbeli magánvégrendelet érvényességének egyik önálló alaki módja, és egyben biztosítja, hogy a letétbe helyezés ténye bekerüljön a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába.
Mi történik, ha a magánvégrendelet nem kerül elő a haláleset után?
Ha az írásbeli magánvégrendelet az örökhagyó birtokában maradt, de nem került elő, az ellenkező bizonyításáig azt kell vélelmezni, hogy az örökhagyó azt megsemmisítette (Ptk. 7:42. § (1)).
Tehet-e a házaspár egyetlen okiratba foglalt végrendeletet?
Két vagy több személy ugyanabba az okiratba foglalt végrendelkezése főszabály szerint érvénytelen. A házastársak az életközösség fennállása alatt kivételt képeznek, a Ptk.-ban meghatározott alaki feltételek mellett (Ptk. 7:23. §).
Kizárhatja-e a végrendelet a kötelesrészt?
A végrendeleti örökösnevezés vagy más végintézkedés önmagában nem szünteti meg a kötelesrészre jogosult igényét. Nem jár azonban kötelesrész annak, akit az örökhagyó érvényesen kitagadott. A kitagadás akkor érvényes, ha a végintézkedés annak törvényben meghatározott okát kifejezetten megjelöli (Ptk. 7:77–7:78. §).
Összegzés
A magyar jog két írásbeli végrendeleti formát ismer. A közvégrendelet közjegyző előtt tehető, közokiratba kerül, és adatai bekerülnek a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába. Az írásbeli magánvégrendeletre a Ptk. szigorú alaki követelményeket állapít meg.
Meghatározott esetekben a törvény kizárólag közvégrendelet tételét teszi lehetővé. Más esetekben a megfelelő forma kiválasztása a végrendelkező személyes és jogi körülményeitől, valamint az adott végintézkedéstől függ.
A végrendelet közjegyzői okiratba foglalása és a magánvégrendelet közjegyzői letétbe helyezése egyaránt kérelemre induló közjegyzői ügy. Ezekben bármely magyarországi közjegyzőhöz fordulhat.
A szolgáltatásról a Végrendelet oldalon olvashat bővebben.
A közjegyzői hivatásról további hivatalos tájékoztatás a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján érhető el.