Írhatunk végrendeletet otthon is?
Igen, a legtöbb ember ügyvéd vagy közjegyző nélkül is készíthet érvényes végrendeletet. Ezt megteheti saját kézírással, vagy akár géppel is.
Fontos azonban tisztázni egy tévhitet: a gépírás akkor sem számít saját kézírásnak, ha azt maga a végrendelkező gépelte. Szintén lényeges, hogy a gyorsírással vagy titkosírással készült végrendelet minden esetben érvénytelen.
A géppel írt végrendelet szabályai
Ha a végrendeletet nem saját kézírással készíti (pl. nyomtatja), szigorúbb feltételeknek kell megfelelnie:
- Az okiratból egyértelműen ki kell tűnnie a készítés idejének (dátum).
- Szükség van két tanú közreműködésére.
- Önnek a két tanú együttes jelenlétében kell aláírnia az iratot (vagy elismernie a már meglévő aláírását).
- A végrendeletet a tanúknak is alá kell írniuk, feltüntetve, hogy ők ebben a minőségben vannak jelen.
Mi a helyzet a tanú aláírásával?
Gyakori kérdés, hogy érvényes-e az irat, ha a tanú aláírása olvashatatlan „macskakaparás”.
A korábbi szigorú gyakorlat (2012) A Kúria egy régebbi, 2012-es döntése még nagyon szigorú volt. Akkoriban kimondták: a tanú aláírásának olvashatónak kell lennie. Ha az okiratból nem derült ki a tanú neve, a végrendelet érvénytelen volt, és ezt külső bizonyítékkal sem lehetett pótolni.
A jelenlegi szabályozás: Érvényes! (2016-tól) Ezt a szigorú szabályt a Kúria 2016-ban megváltoztatta (2/2016. Polgári jogegységi határozat). A jelenlegi, kedvezőbb szabályok szerint:
- Elfogadható az olvashatatlan aláírás: A tanú aláírása akkor is érvényes, ha az nem olvasható, de tükrözi a rá jellemző, egyedi írásképet (szignót).
- Lehet bizonyítani: Ha a tanú személye nem derül ki az aláírásból, a bíróságon lehet bizonyítást lefolytatni arról, hogy ki volt az.
Összegzés
Ma már nem érvénytelen a végrendelet pusztán azért, mert a tanú aláírása nem olvasható. A lényeg, hogy az aláírás a tanú saját, szokásos kézjegye legyen.
További információt bővebb cikkünkben itt olvashat: Magán vs. Közvégrendelet – Melyiket válasszam?