Röviden: A közjegyzői okirat díja két részből áll: munkadíjból és költségtérítésből. A munkadíj alapja főszabály szerint az ügyérték, vagyis az eljárás tárgyának értéke. Ha az ügyérték nem állapítható meg, a számítás időalapon történik. A díjat nem a közjegyző állapítja meg szabadon, hanem jogszabály határozza meg.
Sokakban felmerül a kérdés, mennyibe kerül egy közjegyzői okirat. A válasz nem egyetlen összeg, mert a díj az ügy jellegétől és értékétől függ.
A közjegyzői díjazás szabályait a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet tartalmazza. Az alábbiakban azt tekintjük át, milyen tényezőkből áll össze a díj, és mi befolyásolja a mértékét.
A közjegyzői díj mértéke tehát jogszabályon alapul. Konkrét összeget ez a cikk nem tartalmaz. A hatályos díjtételek a rendeletben szerepelnek, a konkrét ügyre vonatkozó díjról pedig az eljáró közjegyző ad tájékoztatást.
Miből áll a közjegyzői díj?
A rendelet 1. §-a szerint a közjegyzői eljárásért munkadíjat és költségtérítést kell fizetni. A díj tehát két fő elemből épül fel.
- Munkadíj — a közjegyző eljárásáért járó díj. Ez a díj legnagyobb és leginkább változó eleme.
- Költségtérítés — ezen belül költségátalány és készkiadás.
Kérelemre indult eljárásban az eljárást kezdeményező fél fizeti a díjat. Több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges.
Fontos garancia, hogy a rendelet 2. §-a szerint a várható összegről az eljárás megkezdésekor tájékoztatni kell a felet. A fél így az eljárás megkezdésekor tájékoztatást kap a díj várható összegéről; a végleges összeg az eljárás tényleges alakulásától és a felmerült készkiadásoktól eltérhet.
Mi az ügyérték, és miért ez a kiindulópont?
Az ügyérték a közjegyzői eljárás tárgyának értéke. Ha ez megállapítható, a munkadíjat ennek alapján kell megállapítani (9. §).
A rendelet sávos rendszerben rendeli hozzá a munkadíjat az ügyértékhez. Minél magasabb az ügyérték, annál magasabb a munkadíj, de a növekedés nem arányos: a magasabb sávokban a díj növekedése lassul.
Ha a közjegyző több jogügyletet foglal egy okiratba, az egyes jogügyletek után a munkadíjat külön kell felszámítani (3. §).
Ha az ügyérték nem állapítható meg
Nem minden ügynek van pénzben kifejezhető értéke. Ilyen lehet például egy meghatalmazás vagy bizonyos jognyilatkozat.
Ebben az esetben a munkadíjat az eljárásra fordított idő alapján kell megállapítani (12. §). Az időbe beleszámít az előkészítés és az eljárás lefolytatásához szükséges idő is.
Az óradíj mértékét a rendelet a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kirendelt ügyvédi óradíjhoz köti (13. §). Minden megkezdett óra egész órának számít.
Mikor lehet magasabb vagy alacsonyabb a munkadíj?
A rendelet egyes esetekben magasabb munkadíjat ír elő, így különösen a hivatali helyiségen kívüli, a szokásos időn kívüli, különösen terjedelmes vagy bonyolult, valamint az idegen nyelvű eljárás esetén. Ha a közjegyzőnek a hivatali helyiségén kívül kell eljárnia, az utazásra fordított idő után is jár munkadíj (14. §).
A rendelet meghatározott esetekben csökkentett munkadíjat állapít meg, így egyes támogatott lakáshitelekhez kapcsolódó nyilatkozatok, jelzálog-hitelintézeti szerződések, valamint a jogszabályi feltételeknek megfelelő, előzetesen rendelkezésre bocsátott tervezet felhasználása esetén.
Ha az eljárás a közjegyzőn kívül álló okból marad befejezetlen, a díj a ténylegesen elvégzett munka arányában jár (4. §).
Költségátalány és készkiadás
A munkadíjon felül két további tétel merül fel.
Költségátalány. A rendelet 18. §-a szerint a munkadíjon felül annak jogszabályban meghatározott hányadát költségátalányként is fel kell számítani.
Készkiadás. A közjegyző azokat a kiadásait számítja fel, amelyek az adott ügyben igazoltan felmerültek (15. §). Ilyen lehet:
- utazási, szállás- és postaköltség;
- leírási díj (oldalanként, a rendeletben meghatározott mértékben);
- fordítás költsége;
- tanú vagy tolmács költségtérítése.
Mikor kell fizetni?
A munkadíj és a költségtérítés a közjegyzői eljárás befejezésekor esedékes (20. §).
A közjegyző előlegre tarthat igényt az előrelátható munkadíj és költségtérítés fedezetéül. Kérelemre indult eljárásban az eljárás megkezdését az előleg fizetésétől teheti függővé, kivéve, ha a késedelem jelentős hátránnyal járhat (21. §). Az előleget be kell számítani a végösszegbe.
A felszámított díjról a közjegyző költségjegyzéket állít ki, amely az eljárás során keletkezett okiratra is rávezethető (22. §).
Mi a teendő, ha a fél vitatja a díjat?
A rendelet erre külön eljárást ír elő.
Ha a fél a költségjegyzékben feltüntetett közjegyzői díj összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat (23. §).
Ha az egyeztetés eredménytelen marad, a közjegyző vagy a fél az el nem ismert igényét bírósági úton érvényesítheti (24. §).
Eltérő szabályok egyes eljárásokban
Nem minden közjegyzői eljárásra ugyanaz a számítás irányadó.
- A hagyatéki eljárás díjazására a rendelet külön rendelkezést tartalmaz (26. §). A hagyatéki eljárásról a Hagyatéki ügyek intézése oldalon olvashat.
- A fizetési meghagyásos eljárásra a rendelet szabályai nem alkalmazhatók (40. §).
- A közjegyző hatáskörébe tartozó végrehajtás elrendelésére a rendelet szabályai főszabály szerint szintén nem alkalmazhatók (39. §).
- Egyes eljárásokra a rendelet tételes munkadíjat állapít meg, például a névaláírás valódiságának tanúsítására vagy a másolathitelesítésre.
Gyakori kérdések
Meg lehet tudni előre, mennyibe kerül?
A rendelet 2. §-a előírja, hogy a munkadíj és a költségtérítés várható összegéről az eljárás megkezdésekor tájékoztatni kell a felet. Ehhez az ügy adatainak — különösen az ügyértéknek — az ismerete szükséges. A végleges összeg az eljárás tényleges alakulásától és a felmerült készkiadásoktól eltérhet.
Miért nem szerepel konkrét összeg ezen az oldalon?
A közjegyzői díjazás jogszabályon alapul, és a díjtételek módosulhatnak. A hatályos összegeket a 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet tartalmazza. A konkrét ügyre vonatkozó díjról az eljáró közjegyző ad tájékoztatást a hatályos díjszabás alapján.
Számít-e, ha a fél kész tervezetet hoz?
A rendelet meghatározott esetekben csökkentett munkadíjat állapít meg, többek között a jogszabályi feltételeknek megfelelő, előzetesen rendelkezésre bocsátott tervezet felhasználása esetén. A közjegyzőnek ugyanakkor ilyenkor is meg kell felelnie a törvényi kötelezettségeinek: az okirat tartalmát vizsgálja, és a felet tájékoztatja.
Kell-e fizetni, ha az ügy végül meghiúsul?
Ha a közjegyző eljárása rajta kívül álló okból marad befejezetlen, munkadíjra és költségtérítésre a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt (4. §).
Kinek kell fizetnie, ha többen vagyunk?
Kérelemre indult eljárás esetén az eljárást kezdeményező fél köteles fizetni. Több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges (1. §).
Összegzés
A közjegyzői díj két elemből áll: munkadíjból és költségtérítésből. A munkadíj alapja főszabály szerint az ügyérték; ennek hiányában az eljárásra fordított idő.
A közjegyzői díj mértékét jogszabály — a 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet — határozza meg, nem az eljáró közjegyző. A rendelet magasabb és csökkentett munkadíjat előíró eseteket egyaránt tartalmaz, és előírja az előzetes tájékoztatást.
A közjegyzői okiratról és annak joghatásairól a Közjegyzői okiratok oldalon olvashat bővebben. A díjazás általános szabályait A közjegyzői díjazás oldal foglalja össze.
A közjegyzői hivatásról további hivatalos tájékoztatás a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján érhető el.